Két ország,
egy cél,
közös siker!

 

Două ţari, un scop, succes comun!

Belépés

A település bemutatása

 

Csengerújfalu a Szatmári-síkságon, Nyíregyházától délkeletre, mintegy 95 km távolságra a román határ mellett található település.

Éghajlata a mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg öv határán fekszik. Az évi napsütéses órák száma 1960-1970, a középhőmérséklet 9,6-9,7 C, a csapadék évi összege 650-670 mm. Az uralkodó szélirány az északi, második helyen a déli áll. A településtől délre a Keleti-övcsatorna folyik. Erdőtársulásait főként nemes nyárak és tölgyerdők alkotják: helyenként találkozhatunk éger, fűz, nyír csoportosulásokkal. Kisebb felületeket borítanak az ecsetpázsitos rétek. A lágyszárú fajok közül leggyakoribb a csomós palka, az erdei madárhús és a pázsitlevelű nőszirom. Talaja réti öntés és lápos réti talajok, valamint fiatal öntéstalajokból áll.

Építészeti és kulturális emlékek

Csengerújfalu jellege: az egykori Ecsedi-láp - a Rét - oldalán települt, rétoldali régi jobbágy-falu. A Csengertől Tyukod felé vezető út mentén kialakult, valószínűleg eredetileg orsós alaprajzú, ma kétutcás település. A jellegzetes telekforma soros elrendezésű, a szalagtelkek sorában helyezkednek el a széles, egykori nemes porták is. A még élő hagyomány és a hasonló települések analógiájából következtethetően a favázas, paticsfalas, nádtetős, kandallós tüztetőjű épülettípus volt még a századforduló körül is általános. Mára a település csaknem teljesen átépült. Figyelemre méltó néhány újabb, vályogból és téglából épült, pilléres és oszlopos tornác. A kedvezőtlen birtokviszonyok miatt a gazdasági épületek nem voltak jelentősek.

1734-ben fatemploma volt, amit 1765-ben javítottak, majd 1811-ben lebontotta. A jelenlegi református templom alapját 1802-ben rakták le. 1811-ben épült fel az új templom, de befejezése évtizedekig elhúzódott. A berendezés az 1850-es években készült el, majd 1875-ben új mennyezet készült. Az 1980-as évek vége felé felújították a templomot. A 10x20 méteres belső térben egyszínű sík famennyezet, a torony felőli oldalon fakarzat, falazott szószék és 250 ülőhely van. A templom műemlék jellegű. Jellegét tekintve homlokzati tornyos, egyhajós, egyenesen záruló szabadon álló, egyszerű klasszicista épület eklektikus toronnyal. A görög katolikus templom 1832-ben épült.

Községünk történelme

Elnevezése a település (viszonylagos) korára utal, azaz később keletkezett, mint a szomszédos helységek. Bizonyára azzal is kapcsolatban van, hogy Csenger határából szakadt ki. A község neve igen későn, 1435-ben tűnik fel először, mégpedig a Káta nemzetség Csaholyi ágának birtokai között. 1428-ban Bagos (Csengerbagos) és Ura határjárásakor a később pontosan kettőjük közé épült Újfalut még nem említették, s a Csaholyi-birtoknak, az 1429. évi felsorolása sem szólt róla. Azt a néhány jobbágyot, akik 1435-ben Újfalu lakosságát alkották, urai e néhány év alatt telepítették ide. A falu a XVI. század közepáig a Csaholyiak tulajdona volt, 1547-ben a fiúsított és beiktatott Csaholyi lányokkal a Breberi Melithek kapták meg. A XVI-XVIII. században e két családon kívül földesurai voltak a Vetésiek és a Pongrácok is. Később urai nagyrészt az ő révükön jutottak itt birtokhoz. 1747-ben egyik részét gr. Teleki Ádám szerezte meg, az 1780-as években ő a legnagyobb birtokosa. A XIX. század elején gr. Teleki József, gr. Dégenfeld Miksa, Jékely István, Osváth Gergely, Uray György, Isaák (Izsák) Gáspár, valamint a Vályi, Ujhelyi, Szuhányi, Korda és Komoróci családok voltak a gazdái, majd a Dégenfeldek. Századunk elején herceg Odescalchy Gyuláné Dégenfeld Shönborn Anna és gr. Tisza István volt a legnagyobb birtokosa. Később fokozatosan átment a helybeli gazdák tulajdonába.

Lakossága a középkorban magyar volt, később, főként a XVIII. század elején azonban jelentős számú román telepedett meg a községben. A románok elmagyarosodása évtizedekig tartó hosszú folyamat alatt ment végbe. Századunk elején a település 974 lakójából 894 magyar és 68 román volt. A falut az 1885. évi árvíz néhány ház kivételével elpusztította, 1863-ban a település fele egy tűzvészben leégett.

Csengerújfalu Közigazgatási helyzete többször is változott volt a Krasznaközi, a Csengeri és  Mátészalkai járás része is.

 

Neves szülötte a településnek Peres Sándor (1863-ban született) óvodapedagógus. Emlékét az általános iskola óvoda mint névadó őrzi. Másik híres szülötte a településnek Uray József az 1948/1949-es forradalom és szabadságharc honvéd századosa.

 

A második világháború a településen is éreztette hatását, a férfi lakosság száma megcsappant, majd kisebb nagyobb ingadozásokkal az 1960-as évekig növekedés tapasztalható, de a rendszerváltás után újra fogyatkozik a település lakóinak száma.

Ez több okra vezethető vissza. A nehéz gazdasági körülmények, a családszerkezet és az erkölcs változása és még rengeteg ok arra kényszeríti az embereket, hogy kevés gyermeket vállaljanak. Szintén lakosságcsökkenést okoz az, hogy a fiatalok jobb munkavállalás reményében nagy városokba költöznek.

A munkanélküliség a mi falunkban is sok gondot okoz, számuk egyre nő. A rendszerváltás után megszűnt a helyi termelőszövetkezet az állami gazdaság és egyéb állami foglalkoztatók is, így sok ember vált egyik napról a másikra munkanélkülivé. A munkanélkülivé vált emberek helyzetét tovább nehezíti a szakképzetlenségük és a piacképtelen szakmájuk. Csengerújfalu mezőgazdasági jellegű település, a föld magántulajdonba kerülésével a gazdálkodók többsége apró parcellákon gazdálkodik, és igen sok nehézséggel küzdenek. (tőkehiány, értékesítési probléma)

Manapság a házi mezőgazdasági termelés sem kifizetődő, pedig a természeti adottságok maguktól értetődően kínálják a megélhetési lehetőséget.

Csengerújfaluban ipari foglalkoztató nincs, szolgáltató is alig található kivéve az élelmiszer- és italboltokat.

 

Az Önkormányzat az önkormányzati törvényben meghatározott alapellátásoknak maradéktalanul eleget tesz. Ezeket a feladatokat részben önállóan valamint társulásban látja el. Ezek az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás, az idősek nappali ellátása, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, támogató szolgálat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, védőnői szolgáltatás, háziorvosi szolgáltatás, hétközi és hétvégi orvosi ügyelet a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, az okmányirodai valamint építési hatósági feladatok. Ezen felül az egyéb államigazgatási feladatokat Ura községgel közösen körjegyzőség útján biztosítjuk.

 

A körjegyzőség kirendeltsége Csengerújfalu

Csengerújfalu Közigagzatási helyzete az elmúlt 150 év során többször is változott, volt a krasznaközi, a csengeri és a mátészalkai járás része is. 1973-tól Csenger székhelyű közös tanácshoz tartozott, több más kisebb településsel együtt.

1991. január 01. óta önálló polgármesteri hivatalt hozott létre az akkori Képviselőtestület. Ez az önállóság 2007. december 31-ig tartott. A belpolikai akarat, mely finanszírozással rákényszerítette az önkormányzatokat arra, hogy önállóságukat részben vagy egészben adják fel, ezért feladataikat társulás útján látják el.  2008. január 01-jével Csengerújfalu és Ura községek képviselőtestületei körjegyzőséget hoztak létre. A körjegyzőség székhelye Ura település a kirendeltsége Csengerújfalu. A körjegyző mindkét településen végzi feladatát, Csengerújfaluban heti két alkalommal tart ügyfélfogadást.

Az önálló hivatalt nem tudtuk megtartani, de a körjegyzőségen belül jelenleg is négy főállású köztisztviselő dolgozik a hét minden napján a köz szolgálatában.

Ezen anyag tartalma nem képviseli szükségszerűen az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Látogatóink száma